Születésnapokkal összekötött átadó ünnepségek 2011.05.28


Fárasztó, de nagyon kellemes nap volt ez számunkra.
Gondos, precíz előkészületekkel igyekeztünk gördülékennyé tenni a programot.
A néptáncos és zenész gyerekek, a kikiáltó, a lovas kocsik, no és a szervezők már reggel
nyolckor találkoztunk a Kultúrháznál. Mindenki elhelyezkedett, s már indultunk is.
Nyolc helyen álltunk meg a városban. A Zeneiskola növendékei húzták a talp alá valót, a
néptáncos gyerekek pedig ropták... Eredetileg úgy gondoltuk, hogy csak néhány pár fog
leszállni a kocsikról táncolni, de a jó hangulat megtette a magáét! Kicsik, nagyok a kocsik
mellett táncoltak, mindenki vérmérséklete, hangulata szerint. Aki véletlenül a kocsin maradt,
az ott táncolt.
Öröm volt látni őket! Akadt is közönségünk mindenhol!
A gólyalábas kikiáltó ismertette a nap további programjait, szórólapokat osztottunk az
érdeklődők között, a gyerekek búcsúzóul még táncoltak egyet és már kocsikáztunk is tovább.
Az utolsó állomásunk az OTP mellett volt. Pillanatok alatt táncra perdültek a gyerekek!
Miután hosszú lábú kikiáltónk itt is meginvitálta a vendégeket a délutáni programokra, a
várakozás perceit zsonglőr bemutató és a gyerekek zsonglőr-próbálkozásai tették színessé.

No, nem csak a szervezők, hanem az időjárás is kitett magáért! Pillanatok alatt hatalmas eső
kerekedett az OTP átadó közben. De mindig vannak segítőkész emberek! A gyerekek az eső
elől behúzódhattak a festékboltba, s így senki nem ázott el. Köszönjük!

A Rákóczi utca átadója verőfényes napsütésben zajlott. Már azt hittük, innen minden rendben
lesz.
A délutáni program a fellépők felvonulásával kezdődött. Minden zenész és táncos boldogan
sétált végig a városközpontban. Jó volt látni, hogy milyen sok lelkes, vidám ember gyűlt
össze, hogy együtt ünnepeljünk.
Ezután Polgármester Úr köszöntötte a Rozmaring Citerazenekart, akik ajándékként kapták a
hatvani Húrszaggatók műsorát. De volt más ünnepelnivaló is: a mi néptáncosaink öt évvel
ezelőtt kezdtek dolgozni, ebben az évben került megrendezésre a tízedik főzőverseny, szóval
csupa ünnep az élet!
De az időjárás nem ünnepelt velünk! Már a fiatalabb pitypangos táncosok műsora alatt
feltámadt a szél, hamarosan jött az eső, és cuccolhattunk be. Mivel az útátadóhoz kapcsolt
rendezvény voltunk, mindenképp szerettük volna kinn folytatni a műsort, de az eső csak
zuhogott. Az Iskola (és természetesen Igazgató néni) most is segítségünkre sietett. Rövidesen
benn folytattuk a műsort.
Hát, sajnálhatja, aki hazamenekült az eső elől!

Fergeteges hangulat volt! Csodálatos táncok, zenék! Mind a magyarországi,
mind a külföldi vendégeink nagy sikert arattak: St. Lorenz képviselői,
Zdunska Wola küldöttei, Pitypang csoport Losoncról, Dübörgő
Néptánccsoport Ecsédről,
Kacus Ifjúsági Néptánccsoport Ecsédről, Lőrincz Lilla, Balog Edina és
barátai, no és utoljára, de nem utolsó sorban a lőrinci Pitypang.
A folyosóra beköltöztek a kézművesek: készültek a karkötők, nyakláncok, az agyagfigurák,
díszüvegek és bábok, fontak kosarakat, készítettek tűzzománc ékszereket, papírforgókat!
Minden résztvevőnek hálásak vagyunk ezért a délutánért!
Sajnos a táncház már nem fért be az eső miatti csúszás következtében, de a fellépők közös
„öröm-tánc”-a talán kárpótolt bennünket!
Nagyon színvonalas és hangulatos volt a Dobroda Együttes záró műsora.

Mikor az ezen a napon készült fotókat, videókat nézegettem, akkor jöttem rá, hogy mennyire
nagy teljesítmény volt ennek a programnak a lebonyolítása! Milyen sok
feladat volt, s mindre volt vállalkozó. Mennyi helyen kellett helyt állni, s
mindenhol volt egy segítő. Hány és hány váratlan kérdés, helyzet, s mindig
volt, aki megoldotta. Szorgoskadtak a pitypangosok, az iskola dolgozói...
senki nem mondta, hogy ez nem az én dolgom! Nagyon hálás vagyok ezért a
közösségért!

„Levezetés”-ként a losonci és a lőrinci pitypangosok még egy órás műsort
adtak a zagyvaszántói falunapon.
Ennek ellenére másnap a főzőversenyen jókedvűen, zenélve, táncolva
főztünk, jókat beszélgettünk. S végül elfogyasztottuk az ízletes babgulyást
és juhászkáposztát.
Kellemes hétvége volt!